2013. szept. 29.

When all is said and done



Végig söpört a vihar, már a por is leült, a romokat eltakarítottuk, itt az ideje újra építkezni.
Olvastam az ominózus karcot és a kommenteket, végigkövettem a botrányt, a blogbejegyzéseket, a zónakarcokat, figyelmet, vártam, meghánytam-vetettem  magamban a dolgot és végül döntöttem.
Mától már csak adatbázisként fogom használni a Molyt. Csak olvasást jelölök és a magyar nyelvű részét vezetem a könyvtáramnak. Nem törlöm magam, mert a rendszerező, logikus felem nem tud megválni a listáitól, a szentimentális felem pedig nem tud rányomni a törlésre a sok szép emlék miatt. De aktívan nem vagyok hajlandó maradni.
Csalódott voltam/vagyok, mert anno nem egy ilyen közösségbe regisztráltam. De az üzlet az üzlet, értem én, tudható volt ez az első perctől, nem is azért haragszom.
Ami viszont kicsapta a biztosítékot, hogy személyes konfliktus miatt úgy járnunk el, mintha az bármi nagyobb érdeket védene a saját egónknál, és a másik félre kígyót-békát kiáltunk. Mindenki mást meg hülyére akarunk venni.
Valakinek ehhez van gyomra. Nekem nincs.
Aki akar, másutt megtalál: facebookon, tumblren, itt a blogon, vagy goodreadsen. A könyvesblogokat továbbra is olvasom. Ezen blog aktivitását is próbálom majd növelni. XD De csodát ne várjatok, a ritkán szólok, de akkor nagy dúrral fajta vagyok. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése